Pötréte Horgásztó

Pötréte község külterületén ásványi anyag bányászata során kialakult tó tulajdonosa Bánfalvi Zoltán, aki a tó halgazdálkodási jogát határozott időre, 2026.december 31-ig haszonbérbe adta a Pötréte Önkormányzati Horgászegyesületnek.

Az érintett ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8) Korm.rendelet szerint a Natura 2000-s besorolású, része a HUBF 20045 jelű Szévíz-Proncipális Kiemelt Jelentőségű Természet-megörzési Területnek.

A vízterület vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, annak száma: 12.180/2/2003

A bányató tőzeg és mésziszaptermelés következtében alakult ki az 1960-as, 1970-es években.

A folyamatos szivattyúzás megszűnése után a bányaművelés alá vont területet a magas talajvíz feltöltötte, ezáltal vizes élőhely jött létre. Az alkalmazott technológia miatt a partmenti területeken sekély, kifutó víztér nem található, a part zömmel meredeken törik le. A meder egyenetlen, több árok és gödör található benne, az átlagos vízmélység 1 és 4 méter között változik.

A hasznosítás elsődleges célja a vízterület ökológiai állapotának megörzése, ezzel párhuzamosan jellemző őshonos halfajok állományának pótlása, telepítése, szaporodási lehetőségeinek biztosítása.

A Pötréte Önkormányzati Horgászegyesület célja a halgazdálkodási jog horgászati hasznosítása, a hatályos halgazdálkodási jogszabályok betartásával. A hasznosítási koncepció szerint a vízterületen a kifogott hal megtartására és elvitelére jogosító engedély mellett kizárólag sporthorgászati céllal is vásárolható területi jegy.

A tavat vízfolyás nem táplálja, vízszintjét meghatározóan a talajvíz befolyásolja. A vízpart menti gyepterületen ártéri, vízigényes fafajok nyújtanak nap és szélárnyékot a padoknál, asztaloknál helyet foglalóknak, ugyanakkor lehetőség van kialakított helyen szabadtéri sütésre, főzésre is. A helyi horgászokon kívül a közeli megyeszékhely, valamint további zalai települések lakosai éves szinten jelentős horgászforgalmat biztosítanak, valamint a település idegenforgalmát is segítik.

 

A települést a XIII. század közepétől említik írásos források, először 1269-ben találkozunk vele, Petréte alakban. A név keletkezése bizonytalan, nem kizárt a szláv eredeztetés sem. 

Első említésekor IV. Béla hat ekealja földet adott cserébe Csák orvászi ispánnak a zalai vár petrétei és bezzegdi birtokaiból. 1572-ben a birtok a veszprémi püspökséghez tartozott. 

A török többször felégette, 1666-ban pusztaként, 1690-ben puszta faluként említik, birtokosa ekkor Turupolly Péter volt. 1699-ben 9 adózóról és 2 lakott jobbágytelekről beszélnek a források. 1715-ben a lakosság száma folyamatosan növekedett. A 18. századra a lakosság lélekszáma elérte a 230 főt. A népesség lélekszáma csökkent, a települést az elöregedés veszélye fenyegette egészen az elmúlt évtizedekig, de a folyamat, köszönhetően a faluban működő vállalkozásoknak, mostanra megállt. 

 A település közútjai 1993-ban felújításra kerültek, mindenhol szilárd burkolat van. A községben az egyik oldalon járda kiépítése is megtörtént. A vezetékes ivóvízrendszer 1989-ben került átadásra. A folyékony és szilárd kommunális hulladékgyűjtés is megoldott. A településen lakó emberek főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A megélhetésüket ez biztosította. Az 1900-as évek elejére már az iparos társadalom is kezdett kialakulni.

 A település határában 1970-től tőzegbányászat folyik. A Pápai Talajerő gazdálkodási vállalat - a Bioland Kft, jogelődje-és a Délság-a Hidroterra Kft. jogelődje - kezdte meg a tőzeg kitermelését, feldolgozását, csomagolását, melyet többek között virág- palánta- és lápfölként értékesítenek. 

1972-ben 50 millió forintos beruházással sertéstelep létesült, melyet ma a Backó Kft. üzemeltet. Pötréte működő vállalkozásai, az idegenforgalom megjelenése, az adott lehetőségek kihasználása biztosítják a község fejlődését, előrelépését.

 Az 1970-es évek végéig önálló sportegyesület működött a településen, mely 1980-ban egyesült Felsőrajkkal. 1994-ben horgászegyesület alakult, amely jelenleg is tevékenykedik, taglétszáma százharminc fő. Az egyesület nem sokkal a megalakulása után tudatos telepítésekkel elkezdte a tó halállományának növelését és a halfauna szélesítését, elsősorban a kedvenc horgászhal, a ponty és csuka betelepítésével azzal a nemtitkolt céllal, hogy a délnyugat-magyarországi horgászvizek közül kiemelkedő fogási lehetőséget kínáljon.